Ferenc pápa nem akar még egy Mindszenty-ügyet: nekiment egy kínai bíboros a Vatikánnak
2018. január 31. 15:34
A Vatikán békülne a kínai kormányhű katolikusokkal, s az enyhülés jegyében leváltana két pápahű püspököt, ami miatt kiakadt Hongkong nyugalmazott főpásztora. Zen bíboros végül találkozott a pápával, aki Mindszenty Józsefet is emlegette a vele való beszélgetés közben. Zen nekiment a vatikáni diplomáciának.
Nemrég, január 12-én fogadta Ferenc pápa Hongkong nyugalmazott püspökét, Joseph Zen bíborost, aki nagyon nem ért egyet a Vatikán aktuális Ostpolitikjával, azaz a kínai katolikusokkal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítésekkel – írja a OnePeterFive és a Crux egyházügyi portál.
Kínában a pápahű katolikus egyházat elnyomják, mellette pedig működik a kommunista kormányhoz hű, 1957-ben alapított Kínai Katolikus Hazafias Szövetség. XVI. Benedek pápa lelkipásztori levelet írt a kínai katolikusoknak, amiben azt is megemlítette, hogy a kiengesztelődés hosszú lehet, de mégsem állapot, hogy az egyház elnyomva működik Ferenc pápa alatt a Vatikán tovább próbálkozik rendezni a kínai katolikusok helyzetét. Hszi Jinping kínai kommunista elnök azonban éppen az egyházak, vallásos szervezetek feletti ellenőrzés szigorításáért tett lépéseket.
Zen bíboros most azon háborodott fel, hogy a Vatikán le akart mondatni két pápahű püspököt, hogy a hazafias egyház kormányhű (azaz eddig a Vatikán által el nem ismert, illetigim, egyben kiközösített) püspökeiből nevezzen ki kettőt a helyükre. Claudio Maria Celli érsek Shantou 88 éves főpásztorának, Peter Zhuang Jianjiannak és Mindong 70 éves főpásztorának, Jospeh Guo Xijinnak a lemondását kérte. A Vatikán valószínűleg így akarja saját tárgyalási pozícióit javítani.
Joseph Zen bíboros, Hongkong nyugalmazott püspöke
Mint Facebook-posztjában írta a nyugalmazott főpásztor: nem a lemondatás a fő baj, hanem hogy a kormányhűek közül neveznek ki a helyükre valakiket. Zen megkérte a Vatikán görögországi nunciusát, Savio Hon Tai Fait,hogy kérdezzen rá az ügynél a pápánál, aki azt üzente, nem tudott a dologról, meg van lepve, és „utána néz az ügynek”.
Zen bíboros egyébként októberben azt nyilatkozta az amerikai Crux magazinnak, hogy a vatikáni államtitkárságot vezető Pietro Parolin államtitkár „mérgezett agya” az oka a mostani helyzetnek, akit csak a diplomácia érdekel, nem a kínai katolikusok helyzete; a vatikáni diplomácia szerint kiárusítja a kínai katolikusokat.
Zen bíboros aztán január 12-én találkozott a pápával, akivel fél órát beszélt. A bíboros szó szerint idézte a Facebookon január 29-én közzétett posztjában a pápát azzal kapcsolatban, hogy mit válaszolt neki arra a kérdésre, hogy végül utána nézett-e az ügynek: „Igen, mondtam nekik (a munkatársainak), hogy ne csináljanak még egy Mindszenty-ügyet!”
Ezután a keményvonalas Zen posztjára válaszul a Vatikán kiadott egy közleményt, miszerint a pápát munkatársai rendszeresen és részletesen tájékoztatják a kínai helyzetről, és sajnálatos, hogy egyházi emberek ennek az ellenkezőjét terjesztik.
Az Ostpolitik a Vatikán keleti politikája volt, amelynek keretében felhagytak a XII. Piusz-féle, keményvonalas hozzáállással, és tárgyalásokba bocsátkoztak a keleti blokk kommunista rezsimjeivel. Fő alakja Agostini Casaroli bíboros volt, egyik fő kritikusa pedig Mindszenty bíboros, aki 1956 után a budapesti amerikai nagykövetségen talált menedéket, és csak 1971-ben hagyhatta azt el, a Vatikán és a Kádár-rezsim megállapodása értelmében. VI. Pál pápa egyben le is váltotta esztergomi érseki posztjáról a főpásztort, Lékai Lászlót nevezte ki a helyére, amit Mindszenty ellenzett,de elfogadott. Az Ostpolitik megítélése meglehetősen vegyes, ma már nem tartják igazán sikeresnek.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Lezárult a Pázmányon az etikai eljárás a három, HVG-be LMBTQ-párti cikket író pszichológus oktatóval szemben, mutatjuk az eredmény, s hogy miről szólt az egész. A Mandinernek Birher Nándor, a Pázmány bölcsészkarának dékánja nyilatkozott.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
p
1
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 34 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
matykox
2018. február 07. 16:38
CSendben csak annyit jegyeznék meg, Szilvay uram, hogy
az "Ostpolitik" NEM a Vatikán, hanem a
Brandt-kormány (BRD) hivatalos politikája volt.
Hogy a vatikáni kelet-politikát minek nevezték "hivatalosan", arra aligha egy német nyelvű definíció a jó szó.
"aki azt üzente, nem tudott a dologról,"
Nane. Ha van szervezet ami mindenről tud globálisan az a katolikus egyház.
Hitler csodálta, Reagen szövetséget kötött velük a SZU ellen.
Ferenc újabb és újabb bizonyítékát adja, hogy egy puhagerincű senki, aki némi liberális (és komcsi) PR-ért simán elárulja a hozzá hűeket. Nem véletlen volt anno Lékai politikai crédója a "kis lépések politikája". Mindig egy kis lépéssel hátrébb...
Semmi jóra ne számítsunk tőle.